Kiállításmegnyitó és könyvbemutató Kézdivásárhelyen

Kézdivásárhely

2018.03.29 18:00

2018.04.29 16:00

Kulturális

2018-03-20 10:34

 A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiállítást és könyvbemutatót szervez a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban március 29-én, csütörtökön 18 órától. A rendezvény házigazdája Lung László Zsolt, a Vigadó Művelődési Ház igazgatója, a közönséget Lőrincz Ildikó, a székelyudvarhelyi Forrásközpont igazgatója üdvözli. A rendezvényen zenés produkcióval lép fel Fábián Ágnes (hegedű) és Cserkész Emese (zongora).

Az Orbán Balázs nyomdokán a Gyimesek vidékén című fotókiállítás anyagát a Gyimesekben korábban szervezett dokumentációs fotótábor anyagából válogatta Balázs Ödön, a Forrásközpont fotográfusa. A sajátos körülmények között élő és gazdálkodó gyimesiek mindennapjait, a különleges természeti környezetet bemutató tárlat április végéig megtekinthető Kézdivásárhelyen. A kiállított képeket P. Buzogány Árpád művelődésszervező méltatja.

A Hagyományőrzési Forrásközpont kiadványait szintén P. Buzogány Árpád mutatja be. Az intézmény az utóbbi időszakban több néprajzi, helyismereti kiadványt és fotóalbumot jelentetett meg, amelyek közül többet is kézbe vehetnek a kézdivásárhelyiek ez alkalommal.

Képeslapgyűjtemény: Szent László emlékhelyei Hargita megyében

2017 Szent László emlékév volt, ennek jegyében készült el a vitéz királyra emlékeztető helyek megörökítése céljából az a 12 lapos képeslapgyűjtemény, amely a következő hagyományos képeslapokat tartalmazza: Bögöz, református templom - a Szent László-legenda nyitójelenete a váradi várból való kivonulással, Székelyderzs, unitárius templom - a Szent László-ciklus üldözés jelenetének részlete, Székelydálya, református templom - a Szent László-legenda üldözésjelenetének töredéke,  Csíkmenaság, római katolikus templom - részlet a birkózás jelenetéből, Homoródkarácsonyfalva, unitárius templom - a Szent László-legenda birkózás- és lefejezésjelenete, Csíkszentmihály, római katolikus templom - Szent László arca a lefejezés jelenetéből, Oklánd, unitárius templom - töredék a Szent László-legendából, Csíksomlyó, Salvator-kápolna - a kápolna előterében lévő karzat mellvédjét öt festett kazetta alkotja, melyek közül a középsőkön a Patrona Hungariae ábrázolást láthatjuk: az istenanyát karján Jézussal, Szent István és Szent László által közrefogva jeleníttették meg, Küküllőkeményfalva, római katolikus templom előtere - Szent László király mellszobra. Petrovits István szobrász alkotása, Csíkszentsimon, a római katolikus templom előtti tér. Szent László király mellszobra, Csíkszépvíz. Szent László király szobra. Bocskay Vince szobrászművész alkotása,  Oroszhegy (Nyúlád). Szent László kútja (Urusos kút). .

Több szem többet lát

A legfrissebb kiadványok közé tartozik a Több szem többet lát című néprajzi és helyismereti tanulmánykötet, amelynek szerzői udvarhelyszékiek: Balázsi Dénes, Nagy Enikő, Gálfalvi Gábor, Jakab Rozália, Lőrincz Ilona, Lőrincz József, P. Buzogány Árpád, Sándor-Zsigmond Ibolya, Salló Szilárd, Szente B. Levente és Zsidó Ferenc. A Piros bazsarózsa, kék házak és fakelenta című fejezet a népélettel kapcsolatos írásokat, a Balladák, pástílusok, mondókák című néprajzi közléseket tartalmaz, illetve Kastélyok, iskolamesterek, gazdakörök címen főleg az elmúlt két évszázaddal kapcsolatos helyismereti közléseket gyűjtötte egybe a szerkesztő.

Falinaptár Haáz Rezső rajzaival

A 2018-as falinaptár székelyföldi népviseleteket mutat be Gyergyó vidékéről, Gyulakutáról és Siklódról, Felsőrákosról, Agyagfalváról, Petekről, Lövétéről, Kecsetből és Kisfaludból, Szolokmáról, Gyimesfelsőlokról, Székelymuzsnáról és Homoródalmásról. A múzeumalapító Haáz Rezső rajzait a család (örökösei) bocsátották az intézmény rendelkezésére, a színpompás viseletábrázolásokat Balázs Ödön válogatta és szerkesztette naptárrá.

Az élet íze

A kiadvány néprajzi tanulmányokat és gyűjtéseket, közléseket tartalmaz. Szerzői udvarhelyszéki személyek: Balázsi Dénes, dr. Barabás László, Gálfalvi Gábor, Jakab Rozália, Lőrincz Ilona, Lőrincz József, Nagy Enikő, P. Buzogány Árpád, Szente B. Levente, akiknek helyismereti, néprajzi közléseit az elmúlt időszakban is több helyütt olvashattuk. A kiadvány három nagyobb témával foglalkozik, három külön fejezetben. Szép élet… címmel szokásokról, ünnepekről, életmódról olvashatunk (katonáskodás és régi farsangi mulatságok, vizitáskodás és a szolgaság, májusfaállítás). A Katlanok, kutak című fejezetben mesterségekkel kapcsolatos írások követik egymást (hagyományos téglavetés, kútásás, tejfeldolgozás, cifrabunda, pipakészítés). A harmadik, terjedelmes fejezet (Miben futnak, fáradoznak?) néprajzi gyűjtéseket tartalmaz: falucsúfolókat, népi időjóslásokat és más hiedelmeket, virágneveket dédanyáink kertjéből, találós kérdéseket, táncszókat, kurjantásokat és húsvéti verseket, tájszavakat, balladákat, farkaslaki, rugonfalvi határneveket és azokhoz fűződő mondákat.

P. Buzogány Árpád – Salló Szilárd: Hagyományos életmód a mindennapokban

A kötet Csíki hétköznapok, illetve Gyimesi szokások és hiedelmek című fejezete dr. Salló Szilárdnak az elmúlt tíz évben végzett kutatásaiból ad ízelítőt. A szövegek korábban más folyóiratokban, tudományos kötetekben is megjelentek, ez alkalommal tudománynépszerűsítő céllal, a szakirodalmat mellőzve és a saját kutatási eredményeket előtérbe helyezve láttak napvilágot.

Három közlemény a csíki juhászat témaköréből való: az első a csíkmadarasi juhászok Naskalaton (Csíki-havasok) található pásztorszállását és annak eszköztárát, a második pedig a juhászévnek egy jelentős eseményét, az őszi juhelhányást mutatja be. A harmadik közlemény a pásztortárgyak díszítettségére fókuszálva, a Csíki Székely Múzeum néprajzi gyűjteményében található pásztorbotok mintakincsét tárja az olvasó elé. A csíki vonatkozású írások közül az utolsó tematikailag eltér a többitől, ez a közlemény egy csíkmadarasi rózsafüzér társulat tevékenységébe nyújt betekintést.

A kiadvány második, gyimesi tematikájú rovata a hiedelmekre és szokásokra helyezi a hangsúlyt. Előbb egy gyimesfelsőloki asszony hiedelmeit ismerheti meg az olvasó, majd a rontáshiedelmek egyik legveszélyesebb típusával, az urszitával találkozhat, végül a harmadik írás a gyimesi húsvéti ünnepkör elmaradhatatlan szokását, a tojásírást mutatja be.

Az Egy kenyéren élnek című fejezetben P. Buzogány Árpád korábbi gyűjtéseit feldolgozó írásait olvashatjuk a fa megmunkálásáról, a kézművességről, illetve két udvarhelyszéki településsel, Kőrispatakkal és Gaggyal kapcsolatos közlést (a lakodalom régi rendje és állatnevek, illetve szólások, közmondások).

Orbán Balázs szemével 2010–2013

A 2002 óta Udvarhelyszéken szervezett fotótáborok válogatott anyagából összeállított harmadik album összesen 56 települést mutat be, 11 község: Máréfalva, Bögöz, Parajd, Székelyderzs, Siménfalva, Galambfalva, Farkaslaka, Románandrásfalva, Újszékely, Korond, Fenyéd minden faluját és tanyáját. A táborok szakmai vezetője és a képanyag válogatója Balázs Ödön, a Forrásközpont fotográfusa.

A 164 oldalas, teljesen színes, kemény kötésben kiadott album nem csupán képekkel mutatja be a településeket, hanem rövid leírásokkal is segíti az érdeklődőket a tájékozódásban. A településeket ismertető szövegeket Barabás Dénes, Fazakas Katalin, László-Velin Orsolya, P. Buzogány Árpád és dr. Salló Szilárd állították össze.

Másfél évtized képesszenciája

A 128 oldalas fotóalbum anyagát a szerkesztő, Balázs Ödön fotográfus válogatta az Orbán Balázs szemével elnevezésű dokumentációs fotótáborok alkotóinak felvételeiből, az utóbbi 15 esztendő „képesszenciájaként”. A vidéki életterek kötetbe gyűjtött ábrázolásai az utóbbi években hazai és nemzetközi szinten is elismeréseket hoztak a táborban résztvevőknek. – A fotográfiák dokumentatív funkcióján túl a mindenkori céljuk az volt, hogy esztétikusan örökítsék meg, adják vissza a látottakat: a népélet mindennapjait, az ember által alkotott és alakított környezetet – olvashatjuk a bevezetőben.

Az előszó és a képek adatait tartalmazó részletes jegyzék magyar, román és angol nyelvű.

Székelyföldi népviseletek Haáz Ferenc Rezső képein

A képeslapsorozat a székelyudvarhelyi múzeum alapítójának és névadójának, Haáz Ferenc Rezsőnek olyan akvarelljeiről készült, melyek erdélyi népviseleteket ábrázolnak. A család és a múzeum tulajdonában lévő alkotások reprodukcióit Balázs Ödön és Tordai Ede készítette. A 16 ábrázolás többsége az egykori Udvarhelyszék településeinek viseletét mutatja be: a székelymuzsnait, petkit, almásit, lövéteit, gyulakutit a siklódival közösen, kecsetit és kisfaludit, illetve agyagfalvi és szolokmai lányviseletet. Felsőrákosi és Gyergyó vidéki székely, gyimesfelsőloki csángó, lövéri román és bátosi szász viselet is helyet kapott a sorozatban. A borítón egy utcakép, egy lövétei lakodalom jelenete látható.

Havasok üzenete

Jakab György farkaslaki csont és faszobrász munkáinak bemutatása egy verses kiadvány, amelyben a költemények ugyancsak Jakab György alkotásai.

Tamási Áron nyomában Farkaslakán

Tamási Áron születésének 120. évfordulója alkalmából képes kiadvány készült Farkaslakáról, amely Jakab Emil helyi fotós munkáival, valamint az írótól vett idézetekkel örökíti meg Farkaslaka szülötte emlékét.

Hagyomány © 2010 - 2018 Minden jog fenntartva. Fejlesztő: Maxweb