Sándor-Zsigmond Ibolya: Lelkek tárháza. Tanulmányok, közlések Székelykeresztúr múltjáról

Megjelent Sándor-Zsigmond Ibolya: Lelkek tárháza. Tanulmányok, közlések Székelykeresztúr múltjáról című könyve. Az Udvarhelyszék kultúrájáért-díjas szerző a székelykeresztúri Molnár István Múzeum muzeológusa, néprajzi és helyismereti munkáit tanulmánykötetekből, folyóiratokból és önálló kötetekből ismerheti az olvasó. E kötet válogatás a szerző eddig közölt tanulmányaiból. Témájukat tekintve Székelykeresztúr közelmúltjának egy-egy érdekes jelensége rajzolódik ki. Sándor-Zsigmond Ibolya főleg levéltári források és a helyi emlékezet alapján ír egykori neves személyekről: tanárokról, vállalkozókról, akik a helyi közművelődésben kiemelkedőek voltak. Összegzi az Unitárius Gimnázium és a Molnár István Múzeum történetét, összefoglalást olvashatunk a tejfeldolgozás múltjáról, az állatkiállításokról, a bortermelésről, a sóskúti fürdőéletről, a Székelykeresztúri Unitárius Téli Gazdasági Iskoláról, az egykori tanonciskoláról, és természetesen a helyi Petőfi-legendáról is.

A kiadvány megvásárolható az intézmény székhelyén.

Ára: 45 lej

Barabás László: Szikonyország eltűnőben? Életmód és mentalitás, népszokás és játék Sóvidéken

Új könyv készült a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontnál. A parajdi származású Barabás László néprajzkutató sóvidéki írásaiból, közléseiből válogatva terjedelmes kézirat állt össze.

Az egykori jó tollú újságíró, később a marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskola tanára és igazgatója, a néprajztudományok doktora mindhárom szakterületen maradandó és figyelemre méltó eredményekkel tűnt ki az elmúlt évtizedekben. 2017-ben, hetvenedik évében az EMKE Értékteremtők díjával, a Kriza János Néprajzi Társaság pedig Életműdíjjal ismerte el néprajzi gyűjtői és kutatói érdemeit.

Az egykori Munkásélet, majd az Új Élet (1990 után Erdélyi Figyelő) újságírója terepbejárásaiból is jól ismerte vidéke valóságát. A készülő könyvbe többet is beválogattak a nyolcvanas években közölt írásaiból. Parajd, Alsó- és Felsősófalva, Atyha, Korond, Pálpataka, Fenyőkút, Siklód, Szováta, Szakadát, Illyésmező és Sóvárad közelmúltjába: ünnepi szokásaiba, népművészetébe, kézművességébe engednek belelátni, egy mára már eltűnőfélben lévő valóságot, népi kultúrát dokumentálnak és értelmeznek. Erre utal a készülő kiadvány címe: Szikonyország eltűnőben? Életmód és mentalitás, népszokás és játék Sóvidéken.

Rapsóné hintóján (Táj és népe) címmel a vidéket mutatja be a szerző. Mesterekről és mesteremberekről szól a következő fejezet (Hegedűért székelykaput). Hol lesz megállásom? címmel foglalták egybe a társadalomnéprajzi témájú írásokat. Legterjedelmesebb rész (Akiket fog a figura) a lakodalom, téli munkaszokások, farsangtemetés, húsvéti zöldágtevés és hajnalozás, pünkösdi királynézás és hesspávázás, szüreti bál, karácsonyi ünnepkör népszokásainak bemutatását tartalmazza. A kötetet záró fejezet (Felelj, ha kérdeznek!) a szülőföldhöz kötődés vallomásos beszélgetéseit tartalmazza a szerzővel.

A kiadványban felhasznált felvételeket Bálint Zsigmond, Elekes János, Ozsvát Pál, Nagy Sarolt és a szerző készítették. A szövegközi képanyag és a terjedelmes képmelléklet egyes darabjai a szerző fényképgyűjteményéből származnak. A könyv szerkesztője P. Buzogány Árpád, a Forrásközpont munkatársa.

A kiadvány megvásárolható a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székhelyén.

Ára: 48 RON