A 7. SICULUS Fesztivál tehetségkutató verseny előválogatójának eredménye

Bővebben...

40. Málnaszüret Fesztivál

Idén 40. alkalommal szervezik meg Székelyvarságon a Málnaszüret fesztivált, augusztus 2-4. között. A rendezvényt Székelyvarság önkormányzata a helyi egyesületekkel, és...
Bővebben...
40. Málnaszüret Fesztivál

FELHÍVÁS A 7. SICULUS fesztivál büfésátrának kialakításához

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont 2019. szeptember 6-8. között megszervezi a 7. SICULUS szabadtéri zenei versenyfesztivált Székelyudvarhelyen a Márton Áron...
Bővebben...



Home

Az élet íze

Az élet ízéről

Újabb néprajzi kiadvány a Forrásközponttól

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont újabb néprajzi témájú kiadványt jelentetett meg. Címe – Az élet íze – is erre utal. A tetszetős kiállítású könyv néprajzi tanulmányokat és gyűjtéseket, közléseket tartalmaz. Szerzői udvarhelyszéki személyek: Balázsi Dénes, Dr. Barabás László, Gálfalvi Gábor, Jakab Rozália, Lőrincz Ilona, Lőrincz József, Nagy Enikő, P. Buzogány Árpád, Szente B. Levente, akiknek helyismereti, néprajzi közléseit az elmúlt időszakban is több helyütt olvashattuk.

A kiadvány három nagyobb témával foglalkozik, három külön fejezetben. „Szép élet…” címmel szokásokról, ünnepekről, életmódról olvashatjuk három szerző közléseit. Az alsóboldogfalvi Gálfalvi Gábor a katonáskodás és régi farsangi mulatságok alsóboldogfalvi emlékeit, a székelyszentléleki Balázsi Dénes a Felső-Nyikó menti vizitáskodás és a szolgaság összegyűjtött, ránk maradt vallomásait vizsgálta. Dr. Barabás László néprajzkutató pedig a májusfaállítás szokásának változásait vizsgálta nagyobb földrajzi területen („Van még májusfa Keresztúr környékén” – Egy profán rítusról, riportban elbeszélve).

A Katlanok, kutak második fejezetcím mellett alcím jelzi, hogy mesterségekkel kapcsolatos írások követik egymást ebben a részben. Gálfalvi Gábor a hagyományos téglavetésről, a kútásásról és a tejfeldolgozásról (A termékértékesítő szövetkezet létrehozása Alsóboldogfalván), Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália egy a vidéken letűnt mesterségről (A cifrabunda emléke Farkaslakán), Szente B. Levente a pipakészítésről (Agyagpipák a régi Keresztúr fiúszék területéről) közöl. A harmadik, terjedelmes fejezet (Miben futnak, fáradoznak?) néprajzi gyűjtéseket tartalmaz. Gálfalvi Gábor falucsúfolókat, Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália farkaslaki népi időjóslásokat és más hiedelmeket közöl, Nagy Enikő a felsősófalvi udvarokon, kertekben, lakásokban előforduló virágneveket gyűjtötte össze (Dédanyáink virágoskertjéből). P. Buzogány Árpád találós kérdéseket, táncszókat, kurjantásokat és húsvéti verseket közöl Kőrispatakról. Lőrincz József szülőfaluja, Székelydálya találós kérdéseit (Kérdező Székelydálya), tájszavait (Székelydálya tájnyelvi kincstárából) gyűjtötte össze és osztályozta, magyarázta. Két közlés székelypetki vonatkozású, mindkettő ballada, egyik Székelyudvarhely egykori ismert orvosával, Doktor Imre Domokossal kapcsolatos. Másik amerikás kivándorlódal, Lőrincz Ilona és Lőrincz József gyűjtötte és közli.

Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália Rugonfalva határnevei és mondái címmel összegzi szülőfalujából, a Nyikó mente legalsó településéről származó gyűjtését, illetve ugyancsak a teljesség igényével dolgozta fel a lakóhelyén feljegyzett néprajzi anyagot (Farkaslaka eredetmondája a hozzá kapcsolható településtörténeti emlékekkel és hiedelmekkel).

A kiadványban felhasználták a szerzők által rendelkezésre bocsátott archív felvételeket, és a farkaslaki Jakab Zsigmond metszeteit, rajzait, valamint Balázs Ödön, dr. Barabás László, Lőrincz József, P. Buzogány Árpád felvételeit illusztrációs anyagként a tanulmányok, közlések mellett. Gazdag színes képanyagot is találunk a könyvben, külön mellékletben.

A könyv bizonyság arra, hogy Udvarhelyszék településein akár manapság is több olyan téma van, ami érdeklődésre tarthat számot és amivel kapcsolatos gyűjtést érdemes folytatni napjainkban is. Anyagát összegyűjtötte, szerkesztette és a szöveget gondozta P. Buzogány Árpád.

Ára: 25 RON

Kézműves alkotások kiállítása a Forrásközpontban

December 7-én 17 órától a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székhelyén Népi motívumok mai használatban címmel nyílik kiállítás. A tárlatot dr. Salló Szilárd néprajzkutató és Bartos Tünde bútorfestő-néprajzos nyitják meg, akik ez alkalommal bemutatják a 2015-2018 között megvalósult kézműves képzések anyagát összesítő újonnan megjelent katalógust. A székelyudvarhelyi tárlat egy nyolchetes felnőttképzési program eredményeit mutatja be.
A kézműveseknek szervezett képzés szeptember–október folyamán Bartos Tünde irányításával valósult meg. A székelyudvarhelyi Bartos Kézműves Műhelyben két hónapon át elméleti és gyakorlati órák váltották egymást, a kurzuson 12 gyakorlott kézműves vett részt, akik egy csíki és gyergyói szakmai tanulmányúton is részt vettek: Gyergyószentmiklósra, Gyergyóremetére, Csíkszentdomokosra és Csíkszeredába ellátogatva múzeumokban és tájházakban figyelhették meg a vidékre jellemző népi motívumokat. A képzés során a folyamatos konzultáció mellett közös alkotótevékenységre került sor, a kézművesek két-két alkalommal Molnár Ibolya és Takács Gizella irányításával kipróbálhatták a kézi hímzést, Máthé Mónika és Vild Emőke vezetésével pedig az agyagedény készítést. A közösen elkészített kézműves alkotások, agyagedények és hímzett konyharuhák az egyénileg készített alkotásokkal együtt a konyhaberendezés részévé váltak.

Kiállítók: Bálint Júlia csuhéfonó, Bartos Tünde bútorfestő, Biró Erzsébet viseletkészítő, Geréb Enikő csipkekészítő, László Edit üvegfestő, Máthé Mónika keramikus, Molnár Ibolya kézi hímző, szövő, Sándor Erika bútorfestő, Sebestyén Ferenc fafaragó, Takács Gizella kézi hímző, szövő, Tank Erzsébet nemezelő, Todor Zsuzsa bútorfestő, Vild Emőke keramikus.

A képzés anyagszükségleti és kiállítási költségeit, illetve a tanulmányút létrejöttét Hargita Megye Tanácsa és Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont erre a programra elkülönített pénzalapjából fedeztük. Az elmúlt négy év képzéseit és kiállításait bemutató katalógus nyomtatási költségét a Bethlen Gábor Alap támogatta.

A tárlat 2019. január 31-ig, hétköznaponként 9 és 15 óra között a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székhelyén (Székelyudvarhely, 1918. december 1. utca 9. sz., 2. emelet) tekinthető meg.