Délvidéki és felvidéki dokumentumfilmek vetítése Farkaslakán

Farkaslaka

2018.05.27 20:00

2018.05.27 22:00

Kulturális

2018-05-23 13:17

 Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesülettel partnerségben, a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával délvidéki és felvidéki dokumentumfilmes műhelyek alkotásait mutatja be Farkaslakán, a Kultúrcsűrben 2018. május 27-én, vasárnap 20 órától.

A Művészeti Karaván elnevezésű program célja délvidéki és felvidéki dokumentumfilmes műhelyek alkotásainak bemutatása székelyföldi településeken április és május hónapok során. Farkaslakán a következő alkotásokat vetítik: Dél-szlovákiai múzeumok (30 perc, rendező T. Nagy Imre, operatőr Nagy István, vágó ifj. Nagy Imre, zene Viszlai Tibor, 2014), A Csodakút (9 perc, rendező: Iván Attila 2009), „A szép Tisza és más” (9 perc, rendező: Iván Attila, 2006).

Az eseményre a belépés ingyenes.

 

Dél-szlovákiai múzeumok

Rendező: T. Nagy Imre, operatőr: Nagy István, vágó: ifj. Nagy Imre, zene: Viszlai Tibor (Bódva-völgyi Stúdió, Szepsi), időtartam: 30 perc, a készítés éve: 2014.

A film Pozsonytól Rozsnyóig 7 város múzeumait mutatja be a nézőknek. Révkomáromban az alkotók tӧbb helyszínt is felkeresnek. Arra is felhívják a figyelmet, hogy Pozsonyban a Magyar Kultúra Múzeuma nem csupán a helyi tárlatok bemutatását vállalta, hanem irodalmunk nagyjainak a szülőhelyeit is gondozza (Madách, Mikszáth). A magyar múlt emlékeit őrző Érsekújvár, Léva, Fülek, Rimaszombat és Rozsnyó immár múzeumaiban is várja a turistákat. Az összeállítás minden helyszínen dokumentálja a város tӧrténetét leginkább jellemző népi kultúrát, kisiparos, illetve céhes emlékeket.

 

A Csodakút

Rendező: Iván Attila (Cinema Filmműhely, Magyarkanizsa)

Időtartam: 9 perc, HDV, a készítés éve: 2009.

Rövid leírás:

Természeti és szellemi kincseink egy-egy kézzelfogható példáját mutatjuk be ebben a 9 perces lírai dokumentumfilmben. Történetünket mesebeli képekkel próbáljuk megfogalmazni, ugyanis megfoghatatlan titok és erő lappang a Csodakút környékén. Maga a táj és az élővilág sugall egy sajátos rítust. Ezeket az élményeket írtuk filmre.

A film mozzanatai:

- régi képek,

- a Csodakút és a körülötte lévő élővilág,

- a cigánylány megelevenedett alakja , amely egyszer volt, hol nem volt, testet ölt a Népkert tündéri szobrában,

- a Barátok kútja (az egyik utolsó), még ma is működő kút, amely egykor három vályúból állt,

- a vasútállomás a régi sínekkel, amelyek mentén egykor bevezették a vizet a Gyógyfürdőbe,

- a park és a benne lévő 100 éves fürdő épülete, előtte a fájós lábú cigánylány szobrával,

- az új Gyógyfürdő épülete a medencékkel,

- a Járás (füves pusztaság) Magyarkanizsa és Palics között a közepén a Csodakút által teremtett tóval és a körülötte lévő gyógyító sárral.

A film szövegét részletek képezik kortárs írók, költők idevágó műveiből (Koncz István, Tolnai Ottó...).

 

„A szép Tisza és más”

Rendező: Iván Attila (Cinema Filmműhely, Magyarkanizsa)

Időtartam: 8' 55'', hang: CH1, a készítés éve: 2006.

A mindent behálózó vérérként kanyargó Tisza évszázados mesék, mondák, történetek alanya. A film a Tisza jellegzetes természetrajza mellett annak szellemi területekre való kisugárzását is bemutatja, érzékivé téve a filmnyelv számára folyónk „szellemét” is. A folyó, mint a változó idő foglalata jelenik meg az Alföld síkságának mozdulatlan, az Örök idejét sugalló időtlen keretében.

A XX. századi nagy művészeknek is állandó témája volt és ma is a Tisza, különösen sokat foglalkoztak vele Magyarkanizsa, Zenta körzetében.

Filmünk ezeknek az alkotóknak a műveire támaszkodva hoz létre egy egyedi vizualitással megfogalmazott esszét, amelyben a Művészet és a Tisza kapcsolódik szerves egésszé. Csak a tiszavirágzás páratlan költői jelensége, az irodalomtól kezdve a képzőművészetig, számtalan műben megörökíttetett. Nemrégen került megrendezésre a Hangverseny a vízen című esemény, amely maga is a víz és a költészet közvetlen összekapcsolására törekedett. Filmünk ennek a kivételes szépségű történésnek a vázára épülve kapcsolja maga köré a többi művészeti ág megnyilatkozásait.

Talán nem véletlen, hogy éppen itt, ahol a leghangosabb zizegéssel virágzik a Tisza, Magyarkanizsán született meg az elmúlt évtizedekben a Tiszavirág költészet. Koncz István és Tolnai Ottó verseiben, esszéiben, Dobó Tihamér nagy japán rajzolókat idéző grafikáiban.

A film a művészek belső élmény- és látomásos képi-hangi világát összeköti a természet lírai megközelítésével.

Hagyomány © 2010 - 2018 Minden jog fenntartva. Fejlesztő: Maxweb