Rendezvények

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont májusban Hargita megye négy térségében szervez mesterségbemutatókat. A program célja olyan mesterségek megismertetése a megyében lakó diákokkal, amelyek az adott régióban jellemzőek, de a mai ember számára kevésbé ismertek. A foglalkozások során a diákok elsajátíthatják a bemutatott mesterségek alapjait és elkészíthetnek egy-egy kézműves terméket, amelyet a foglalkozást követően magukkal vihetnek.

Idén a népi mesterségbemutatók négy település tájházának, illetve malomházának udvarán valósulnak meg, 5-8. osztályos diákok részvételével. A mesterségbemutatók május 4-én Csíkszentmiklóson, május 12-én Tordátfalván, május 18-án Kászonaltízen és május 25-én Eszenyőben (Gyergyóremetén) lesznek.

Helyszínenként két-két népi mester irányításával zajlanak a foglalkozások. Minden helyszínre Hargita megye más-más térségéből érkeznek diákok. A csíkszentmiklósi tájház udvarán a gyergyószentmiklósi Vaskertes Általános Iskola diákjai Kovács Túri Emese és Kovács Imre irányításával nemezelést és kötélverést tanulhatnak, a tordátfalvi tájházban a kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskola diákjai Ráduly Jánostól a vesszőfonás, Péter Ildikótól pedig a bútorfestés alapjait sajátíthatják el. A Kászoni Székely Tájmúzeumba a siménfalvi Marosi Gergely Általános Iskolából érkeznek diákok, akiket Vizi Julianna szövésre, Szécsi Szilveszter pedig fafaragásra tanítja, végül az eszenyői vízimalomnál a csíkszentsimoni Endes József Általános Iskola diákjai Páll Etelka és Borbély Izabella irányításával a növényi festéssel és a nemezeléssel ismerkedhetnek meg.

Jó gyakorlatok a tájházak működtetésében II. címmel szervezünk konferenciát tájházak, néprajzi gyűjtemények vezetői számára, ahol székelyföldi és anyaországi tájházvezetők osztják meg szakmai tapasztalataikat.

Jó gyakorlatok a tájházak működtetésében II. – konferencia
2023. május 19., Farkaslaka, Kultúrcsűr

A konferencia programja:

9.00–9.20 Regisztráció
9.20–9.25 Farkaslaki népdalcsokor
9.25–9.30 Megnyitóbeszédek
9.30–10.00 Molnár Szabolcs: A gyimesi skanzen
10.00–10.30 Czipperer Zsófia: Értékalapú közösségépítés
10.30–11.00 Hornyákné Faith Teréz: Az újhartyányi tájház mindennapjai
11.00–11.30 Kávészünet
11.30–12.00 László Ildikó – László Árpád: A bükkfalvi négyes bemutatása
12.00–12.30 Laczkó-Szentmiklósi Endre: A gyergyóremetei tájház
12.30–13.30 Összefoglaló beszélgetés
13.30–14.30 Tamási Áron Emlékház látogatása
14.30–15.30 Ebéd

Etéden 2023. május 19-én, pénteken szervezik meg a Száll az ének szájról szájra elnevezésű népdalversenyt. A rendezvény 10 órakor kezdődik a kultúrotthonban, szervezői az etédi Jósika Miklós Általános Iskola, az Etéd Község Gyermekeiért Egyesület, partnerei Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont. A vetélkedőn környékbeli iskolák képviselői vesznek részt Székelyszenterzsébetről, Nagygalambfalváról, Szentábrahámról, Gagyból és a szervező község minden településéről: Énlakáról, Küsmödről, Siklódról, Kőrispatakról, valamint Etédről.

Az elemi és felső tagozatos népdaléneklők korcsoportonként lépnek színre, a rendezvényen fellép az etédi iskola néptáncegyüttese és furulyacsoportja. A rendezvényre a belépés ingyenes.

A XIX. Hargitai Megyenapok idején a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont újra megszervezi a Tájházak hetét, amelyet a Hargita megyei tájházakkal való együttműködésben valósít meg.
Idén a Tájházak hetére május 21–28 között kerül sor. E hét folyamán a programhoz csatlakozó tájházak, néprajzi gyűjtemények kinyitják kapuikat a nagyközönség előtt. A tájházak felelősei szervezett formában bemutatják a helyi gyűjteményt az érdeklődőknek, majd a hétnek egy napján további kulturális műsorral is színesíthetik a rendezvényt, így lehetőség nyílik kézműves foglalkozások, könyvbemutatók, kiállítások, színdarabok, néptánc előadások, gasztronómiai bemutatók stb. szervezésére is.

A program célja felhívni a figyelmet a helyi értékekre és a lakosság körében népszerűsíteni a tájházakat, gyűjteményeket. Az ingyenes program hozzájárul ahhoz, hogy a tájházakba ellátogatók maradandó élményekkel gazdagodjanak. A Tájházak hete programban a Forrásközpont koordinátori szerepet vállal, és segíti a gyűjteményfelelősöket a programok megszervezésében.

A koordinátori feladatok mellett intézményünk Jó gyakorlatok a tájházak működtetésében II. címmel konferenciát szervez tájházak, néprajzi gyűjtemények vezetői számára, ahol anyaországi és székelyföldi tájházvezetők osztják meg szakmai tapasztalataikat. A konferenciára május 19-én, 10 órától Farkaslakán a Kultúrcsűrben kerül sor.

Idén Csík, Kászon, Gyergyó és Udvarhely vidékén összesen 16 helyszínen várják a látogatókat. Az érdeklődőknek változatos programot biztosít a bögözi Kincses porta, az oroszhegyi tájház, a gyergyóremetei tájház, a csíkszentdomokosi tájház, a csíkkozmási tájház, a kászonaltízi Kászoni Székely Tájmúzeum, kászonújfalvi Szent Miklós-ház, a csíkszentmiklósi tájház, a kápolnásfalvi tájház, a csíkmenasági néprajzi és helytörténeti gyűjtemény, a máréfalvi tájház, a küküllőkeményfalvi néprajzi gyűjtemény, a bükkfalvi Múlt Idők Háza, a tordátfalvi tájház, az énlaki Székely Mesterségek Múzeuma és az alsósófalvi néprajzi gyűjtemény.

Részletes program:

Május 21.

Kincses porta (Bögöz, Fő út 344.)
9.00–17.00 Kincses porta bemutatása (Ilyés Emőke, Ilyés Borbála)
Előzetes bejelentkezés a 0741-121815-ös telefonszámon. (Ilyés Emőke)

Május 22.

Oroszhegyi tájház (Oroszhegy 383.)
15.00– 16.00 Megnyitó (Bálint Elemér Imre polgármester)
16.00–19.00 Tájház bemutató, régi eszközök használatáról (Magyari Margit, Márton Margit), bútorfestés alapjai, kézműveskedés, pünkösdi gyermekjátékok, népdaltanulás (Pál Emese, Pál Vass Melinda)
Előzetes bejelentkezés a 0743-059841-es telefonszámon. (Pál Emese)
Gyergyóremetei tájház (Gyergyóremete, Bánya utca 11.)
10.00–14.00 Tájház bemutatása (Laczkó-Szentmiklósi Endre)
Előzetes bejelentkezés a 0745-329124-es telefonszámon. (Laczkó-Szentmiklósi Endre)
Csíkszentdomokosi tájház (Csíkszentdomokos, Középtíz 393.)
9.00–16.00 Tájház bemutatása (Biró Rita)
Előzetes bejelentkezés a 0751-523114-es telefonszámon. (Kurkó Andrea)

Május 23.

Csíkkozmási tájház (Fő út 202.)
9.00–14.00 Esztenalátogatás: hagyományos pásztorkodás megismertetése (Páll-Kasza Vince)
Előzetes bejelentkezés a 0744-177716-os telefonszámon. (Páll-Kasza Vince)

Kászoni Székely Tájmúzeum (Kászonaltíz, Csantik utcája 136.)
11.00–15.00 Tájház bemutatása (Elekes Veronika)
Előzetes bejelentkezés a 0721981704-es telefonszámon. (Elekes Veronika)
Kászonújfalvi Szent Miklós ház (Fő út 265.)
12.00–14.00 Gyűjtemény bemutatása (Lakatos Tamás)
Előzetes bejelentkezés a 0721-283329-es telefonszámon. (Lakatos Tamás)

Május 24.
Csíkszentmiklósi tájház (Csíkszentmiklós, Vízköz 246.)
11.00–13.00 Tájház bemutatása (Lakatos István)
12.00–13.00 Kézműves foglalkozás: varrás (Erőss Judit)
Előzetes bejelentkezés a 0745-928624-es telefonszámon. (Lakatos István)
Kápolnásfalvi tájház (Kápolnásfalu 526.)
11.00–14.00 Both László kovácsműhelyének látogatása
Előzetes bejelentkezés a 0743-126977-es telefonszámon. (Bálint Irma)

Május 25.
Kápolnásfalvi tájház (Kápolnásfalu 526.)
11.00–14.00 Tájház bemutatása (Bálint Irma)
Előzetes bejelentkezés a 0743-126977-es telefonszámon. (Bálint Irma)
Csíkmenasági néprajzi és helytörténeti gyűjtemény (Csíkmenaság, Fő út 550.)
13.00–15.00 Gyűjtemény bemutatása, kézműves foglalkozás: szövés (Károly Veronika)
Előzetes bejelentkezés a 0728-890800-as telefonszámon. (Károly Veronika)
Máréfalvi tájház (Máréfalva, Fő út 450.)
10.00–13.00 Tájház bemutatása (Szallós Kis Judit), kézműves foglalkozások: szőnyegszövés, gyógynövényes foglalkozás (Szallós Kis Judit, Csíki Magdolna)
Előzetes bejelentkezés a 0741-326185-ös telefonszámon. (Szallós Kis Judit)

Május 26.
Kápolnásfalvi tájház (Kápolnásfalu 526.)
11.00–14.00 Kézműves foglalkozás: nemezelés (Csender Zsuzsánna)
Előzetes bejelentkezés a 0743-126977-es telefonszámon. (Bálint Irma)
Küküllőkeményfalvi néprajzi gyűjtemény (Küküllőkeményfalva, Kossuth Lajos utca 127. (141)
11.00–20.00 Kézimunka, népi tárgyak és „filléres emlékek” gyűjteményének bemutatása (Nagy-Imecs Zsuzsánna, Nagy-Imecs Vilmos, Nagy-Imecs Péter)
Előzetes bejelentkezés a 0742-329281-es telefonszámon. (Nagy-Imecs Zsuzsánna)

Múlt Idők Háza (Homoródszentmárton, Bükkfalva 53.)
11.00–19.00 Gyűjtemény bemutatása, kézműves foglalkozás: szőnyegszövés (László Ildikó, László Árpád)
15.00 Balázs Ferenc Vegyeskar fellépése (népdalok)
Előzetes bejelentkezés a 0756-901919-os telefonszámon. (László Ildikó)

Május 27.
Tordátfalvi tájház (Tordátfalva 14.)
10.00–10.30 Tájház bemutató (Pop Anna)
10.30–13.00 Kézműves foglalkozások: bútorfestés (Lőrincz Annamária), quilling papírcsík-technika (Boda Csilla), agyagozás (Deák Edit Mária), kőfestés (Király Beáta), szalvétatechnika (Barabás Lilla)
13.00–14.00 Bábelőadás (Tiboldi Erika), mesejelenet (Boda Csilla), Kányádi Sándor szavalóverseny (Pop Andrea)
14.00–15.00 Ebéd
15.00–17.00 Népi gyermekjáték bemutató és táncház (Paniti Imola)
Előzetes bejelentkezés a 0755-380205-ös telefonszámon. (Pop Anna)
Székely Mesterségek Múzeuma (Énlaka, Fő út 57.)
11.00–13.00 Ismerkedés a mesterségekkel
A Méhészházban és a Pálinkafőző kisházban folyamatos jelenléttel régi korok meséi hangzanak el, egy méhész és pálinkafőző mester tolmácsolásában.
12.00 A Tarnóczy-féle tűzoltószekér használati utasításai (Bíró Ferencz, egykori tűzoltóparancsnok)
13.00 Könyvbemutató: Balázs Árpád Udvarhelyszéki önkéntes tűzoltók krónikája
15.00 Lovaglás
Folyamatos programok: múzeumlátogatás, gyerekjátékok, tájházlátogatás, lovaglás, kukoricafejtés fejtőgéppel és főttkrumplitörés az udvaron, patkódobálás, mesterségek korongja, óriásmalom
Póli konyhája – fűszersarok: ajándékzacskó készítése fűszernövényekből, vegyes teazacskó készítése helyi teafüvekből

Május 28.
Alsósófalvi néprajzi gyűjtemény (Alsósófalva, Csekedomb)
Pünkösdváró Tájháznap Alsósófalván (Ráduly Jolán és Sándor Ella)
10.00–10.15 Vendégek fogadása a központban
10.15–11.15 Ordakészítés és kóstolás a majorháznál; kalácsdagasztás
11.15–13.00 Szalonnasütés a zöldben
13.00– 14.00 Az Amíg a búzából kenyér lesz irodalmi- és rajzverseny kiállítása és kiértékelője
17.00 Kalácskóstolóval egybekötött mulatozás, tánc az alsósófalvi népi zenekar kíséretében
Előzetes bejelentkezés a 0740-123033-as telefonszámon. (Ráduly Jolán)

A Csihán királyúrfi székely népmese sok eleme hasonlít a Perrault által lejegyzett Csizmás kandúr címen ismert meséhez. A székelyföldi magyar mesében a segítő állat nem a legtöbb rokon mese sztereotip macskája, hanem róka. Egy szegény molnárlegény megmenti a róka életét, ki cserébe csalafinta cselekedeteivel gazdaggá teszi és gyönyörű feleséget is szerez neki. A mese érdekessége a végkifejlet, mikor a királyfi rájön mennyire hálátlan volt. A róka rengeteg jó tette helyébe jócselekedet jár és nem megvetés. A rókát maga mellé veszi, hisz a jócselekedetek sorozata soha nem szakadhat meg.

Az intézményünk értéktáras programjából az idei évben egy népi gyermekjátékokból álló interaktív vándorkiállítási anyagot készítettünk. Az elkészített gyermekjátékok autentikus formában kívánják láttatni a mai generációval a hagyományos népi játékokat. A tárgyak a tájházakban fellelhető játékok alapján készültek. Az interaktivitás a kiállításon abban nyilvánul meg, hogy a tanulók játszhatnak a tárgyakkal.

Az idei évben Székelyudvarhelyen a “Játék éve” van. A Művelődési Ház felkérésére ezzel a kiállítási anyaggal csatlakozunk a rendezvénysorozathoz. A kiállítás első alkalommal, május 22-én a Megyenapok keretében lesz bemutatva az oroszhegyi tájház udvarán, ezt követően május 31-én Székelykeresztúron, intézményünk gyermeknapi programján, majd június 1-én Székelyudvarhelyen a Városi Gyermeknap alkalmával, a Városi Parkban.

Ez a kiállítási anyag az értékközvetítés jegyében további helyszíneken is bemutatásra kerül az elkövetkező időszakban.

Aranyhoz és Petőfihez általában a verseiken keresztül közelítenek, az alkotók azonban nem ezt az utat választották. A drámaírónő több ezer oldalt olvasott el a levelezésekből, korabeli visszaemlékezésekből, jegyzőkönyvekből. Ezekből állította össze a dialógusokat, jeleneteket. Vagyis, ami a színpadon megelevenedik nem fikció, hanem igaz történet. A dokumentarista dráma bepillantást enged a két költő barát mindennapi életébe, nehézségeikbe, örömeikbe, valamint a 1848-49-es eseményekbe is. Petőfi a korszakhoz való viszonyát társaihoz való kapcsolódásán mutatja be: így bukkan fel egy-egy jelenet erejéig többek között Vörösmarty, Jókai, Mészáros Lázár hadügyminiszter. A darabot játszó két színész emberi oldaláról mutatja be a magyar irodalom legendás barátságát, így érezheti az előadás alatt végig a közönség azt, hogy mintha a mából szólalna meg Petőfi és Arany. A jelenből, hiszen bennünk élnek. Ezért örök életűek.

Petőfi Sándor: Tóth Péter Lóránt (Pro Cultura Hungarica-díjas)
Arany János és mindenki más: Kálló Béla (Jászai-díjas)
Írta: Brestyánszky Boros Rozália
Rendezte: Kálló Béla

Az előadás főszereplője maga a tánc, az egyén és közösség táncos szertartásai. A koreográfia mellőz minden külső történetet, minden elbeszélhető cselekményt, a figyelem központjába a táncoló férfiakat és nőket helyezi. Az előadásban látható egyéni, páros és közösségi táncok sora, belső – elsősorban dinamikai, ritmikai, plasztikai – logikát követ, lírai-balladai hangoltságú, rapszodikusan változó virtuóz elemekkel. Az előadás az erdélyi néptáncok – és a hozzájuk kapcsolódó zenekari és vokális dallamok – világát idézi, de nem múltba révedően, hanem 21 századi módon, a hagyomány ismeretén és tiszteletén túl, annak mai – ha úgy tetszik, kortárs szemléletű – színpadra alkalmazásával.