Orbán Balázs nyomdokán Etéd községben – 52. Dokumentarista fotótábor

 

A Hargita megye nyugati csücskében található udvarhelyszéki Etéd község ad otthont 2025. október 24–31. között az Orbán Balázs nyomdokán Etéd községben elnevezésű fotótábornak, amely már harmadik a sorban. Az előző két dokumentarista tábor 2005. augusztus 22–31., valamint 2014. október 17–24. között valósult meg. Szervezők: Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és Etéd Község Polgármesteri Hivatala.

Résztvevő fényképészek: Balázs Ödön (Székelyudvarhely) szervező, Csíki Csaba (Csíkszentdomokos), Kelemen Kinga (Csíkszereda), Kuti Zoltán Hermann (Csíkszereda), Mohos Zsófia (Budapest), Szabó Béla (Öttevény), Tordai Ede (Marosvásárhely), Varga György (Győr).

A Küsmöd- és a Firtos-patak találkozásánál kialakult medencében fekvő községközponthoz közigazgatásilag még Küsmöd, Siklód, Kőrispatak és Énlaka tartozik. Egykor a népi mesterségek (mint pl. orsókészítés, sárkovácsolás, szalmafeldolgozás stb.) sokaságáról, valamint a gyümölcstermesztés terén voltak messzi vidékeken híresek, ismertek ezek a falvak. Manapság a hagyományos foglalkozások terén az állattenyésztés és a földművelés a meghatározó, valamint néhány mesterember is tevékenykedik még. Ezek közül említést érdemel a szalmafeldolgozás, az asztalos-, patkolókovács, kőműves-, ácsmesterség, valamint a szövés, a cigány családok közül néhány pedig seprűkötéssel, kosárfonással és lábtörlőkészítéssel foglalkozik. A község egyes falvaiban a népi építészet szépen megőrzött remekműveivel, részleteivel találkozhatunk még, csodálhatjuk meg azokat.

A fotótáborok fő célja az ezredforduló eleji, gyorsan változó Udvarhelyszék hagyományos életformájának, tájainak minőségi dokumentálása, „vizuális értékmentése” a fotográfia eszközeinek segítségével, ugyanakkor a jelenkor ízlésvilága, vívmányai is lencsevégre kerülnek. A községeknek olyan képi ábrázolásáról van szó, melyhez hasonló koncepciójú sosem készült eddig, hiszen az épület- és szociofotóktól a portrékig, táj- és tárgyfotókig számtalan műfaj, téma fellelhető a felvételeken.

Örök és változó jelképek a Székelyföldön

 

A kötet dr. Bicsok Zoltán csíkszeredai levéltáros, Mihály János lövétei történész, helytörténész, dr. Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi ny. levéltáros és a sepsiszentgyörgyi dr. Szekeres Attila István nemzetközi címerakadémikus tanulmányait tartalmazza székelyföldi címerekről, zászlókról és pecsétekről.

Kiadta a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, szerkesztette P. Buzogány Árpád. A könyvben gazdag illusztrációs anyagot, színes képmellékletet is talál az olvasó, a leírások stílusa közérthető. A könyv elsősorban nem a szakemberek számára készült, nyelvezete és stílusa folytán bárki érdeklődésére számot tarthat, a diákoknak is ajánljuk a témákat. Minden tanulmányhoz kapcsolódóan válogatott képanyagot tartalmaz, illetve külön színes képmellékletet is.

A kiadvány anyaga első közlés, vagyis eddig nem jelent meg. Bicsok Zoltán kutatása arra vonatkozik, hogy a székelyföldi nemesek pecsétjein melyek azok az ábrázolások, amik a székelyek hadviselésével kapcsolatosak. Mihály János a zászlók használatának sajtóban való megjelenítéséről (a 19. század második felében és a 20. sz. elején), Pál-Antal Sándor a székely „nemzet”, illetve a helyhatóságok: vármegyék települések pecséthasználatáról, Szekeres Attila István pedig a címerábrázolásokkal kapcsolatos tévedésekről, a köztudatba bekerült tévhitekről írt tanulmányt.

Mérete: 235 x 160 mm (B5), 218 oldal, ebből 46 oldal színes képmelléklet, kötés: varrva, kemény kartonborítóval és védőborítóval.

Ára: 75 lej