Kategória: Események

„Imádkozom a lélekkel, de imádkozom az értelemmel is; énekelek a lélekkel, de énekelek az értelemmel is”, vallják az alkotók Pál apostollal együtt.

A Cantus figuratus Laczkó Vass Róbert színművész és Székely Norbert zongorista előadóestje a 20-21. századi magyar költészet istenes verseinek válogatásából és megzenésítéséből tevődik össze, mely egyfajta „lírai polifóniában”, „verses paraliturgiában” szólaltatja meg az Isten előtt vacogó lélek árnyalatait.

„Aki énekel, kétszeresen imádkozik” (Szent Ágoston). Ugyanakkor a templomainkba befogadható zenéről erősen megoszlanak a vélemények. A vallási elemekből építkező dalok persze nem állnak meg a templomajtóknál, és üzenetük profán környezetben is vertikális marad: az alkotó ember Teremtőjéhez való viszonyát fejezik ki. Történelmi tény, hogy a késő középkori bencés kolostorok a kifinomult vendégszeretet jegyében olykor világi zenei környezetet is biztosítottak, így az improvizatív jellegű gregorián dallamok mellett szakrális környezetben is megjelent a kötött formájú, „mérhető zene”.

A Hargita megye nyugati csücskében található udvarhelyszéki Etéd község ad otthont 2025. október 24–31. között az Orbán Balázs nyomdokán Etéd községben elnevezésű fotótábornak, amely már harmadik a sorban. Az előző két dokumentarista tábor 2005. augusztus 22–31., valamint 2014. október 17–24. között valósult meg. Szervezők: Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és Etéd Község Polgármesteri Hivatala.

Résztvevő fényképészek: Balázs Ödön (Székelyudvarhely) szervező, Csíki Csaba (Csíkszentdomokos), Kelemen Kinga (Csíkszereda), Kuti Zoltán Hermann (Csíkszereda), Mohos Zsófia (Budapest), Szabó Béla (Öttevény), Tordai Ede (Marosvásárhely), Varga György (Győr).

A Küsmöd- és a Firtos-patak találkozásánál kialakult medencében fekvő községközponthoz közigazgatásilag még Küsmöd, Siklód, Kőrispatak és Énlaka tartozik. Egykor a népi mesterségek (mint pl. orsókészítés, sárkovácsolás, szalmafeldolgozás stb.) sokaságáról, valamint a gyümölcstermesztés terén voltak messzi vidékeken híresek, ismertek ezek a falvak. Manapság a hagyományos foglalkozások terén az állattenyésztés és a földművelés a meghatározó, valamint néhány mesterember is tevékenykedik még. Ezek közül említést érdemel a szalmafeldolgozás, az asztalos-, patkolókovács, kőműves-, ácsmesterség, valamint a szövés, a cigány családok közül néhány pedig seprűkötéssel, kosárfonással és lábtörlőkészítéssel foglalkozik. A község egyes falvaiban a népi építészet szépen megőrzött remekműveivel, részleteivel találkozhatunk még, csodálhatjuk meg azokat.

A fotótáborok fő célja az ezredforduló eleji, gyorsan változó Udvarhelyszék hagyományos életformájának, tájainak minőségi dokumentálása, „vizuális értékmentése” a fotográfia eszközeinek segítségével, ugyanakkor a jelenkor ízlésvilága, vívmányai is lencsevégre kerülnek. A községeknek olyan képi ábrázolásáról van szó, melyhez hasonló koncepciójú sosem készült eddig, hiszen az épület- és szociofotóktól a portrékig, táj- és tárgyfotókig számtalan műfaj, téma fellelhető a felvételeken.