Az idei Székelyföld Napokon ismét lehetőség van vidékünkbeli alkotók dokumentumfilmjeit nézni. Ez a Kovászna Megyei Művelődési Központ által korábban már elindított programnak köszönhető. Vargyasi Levente fotográfus, rendező, operatőr, a Központ munkatársa indítványozta a filmszemlét, amely harmadik alkalommal kínál olyan dokumentumfilmeket, amelyek Székelyföldről, Erdélyről szólnak.
A Székelyföld Napok kínálata tehát az utóbbi években készült filmek gyűjteménye, melyeket alkotóik kínáltak fel erre az alkalomra. Azok a művelődési intézmények, civil szervezetek, vagy akár nem szervezeti formában működő közösségek, amelyek 2022. október 7. és 16. között szeretnék levetíteni a Kaptár programba bejelentkezett alkotók friss filmjeit, Háromszéken Vargyasi Leventével, Csík- és Gyergyószéken a Hargita Megyei Kulturális Központtal, Udvarhelyszéken a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkatársával, Szabó Károly (tel.: 0751-219018, villámposta: szkarcsi@gmail.com) társszervezővel, filmes alkotóval vegyék fel a kapcsolatot.
Mivel az alkotók ingyenesen adták e programhoz alkotásaikat, a gyűjteményben szereplő dokumentumfilmek nézőitől nem kérhet belépőt az, aki a Kaptár dokumentumfilm-szemle alkotásait vetíteni szeretné.
Székelyudvarhelyen Szabó Károly szervez vetítést a Kaptár dokumentumfilmjeiből: október 10-től délelőttönként a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, a részletes programot az intézmény facebook oldalán teszik közzé.
A rendezvény szerkeszthető plakátja letölthető a következő helyről: https://we.tl/t-IxXkNwWRCw
A program partnerei:
Bethlen Gábor Alap, Documentary stúdió, Europa Cinemas, Hargita Megye Tanácsa, Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, Hargita Megyei Kulturális Központ, Kovászna Megye Tanácsa, Kovászna Megyei Művelődési Központ, Liszt intézet, Magyaradás, Maros Megye Tanácsa, Művész mozi, RMDSZ és Communitas Alapítvány, Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár.
Kaptár dokumentumfilm-szemle3
- október 7–16.
Napló, Sepsikőröspatak – Egy lólopás története (’30), rendező: Kató Zsolt
A Sepsiköröspatakon működő Kálnoky Lovarda cigányfelzárkóztatási programjának bemutatása, áldokumentumfilmes fordulattal.
„Orczád verítékével…” Kovács Piroska, a székelykapuk őrzője (‘59), rendező: Bocskor-Salló Lilla
A film a székely kapuk kutatóját, az Europa Nostra-díjas pedagógust mutatja be.
Ojtoz – Ozsdola Natura 2ooo-es természetvédelmi terület (30’), rendező: Kató Zsolt
Az Ojtoz – Ozsdola Natura 2ooo-es természetvédelmi terület gazdagságát, a benne élő közösségek kultúráját bemutató alkotás.
Őrzők nyomában (40’), rendező: Kató Zsolt
A Csomád-Bálványos Natura 2ooo-es természetvédelmi terület különleges értékeit és a benne élő közösségek életét, problémáit bemutató alkotás.
Csizmás pandúrok, székely csizmadiák (53’), rendező: Fábián Andor
A film a székelyföldi csizmakészítés és csizmaviselet múltját és jelenét dolgozza fel négy különböző karakter szemszögéből. A Mesemondó, a Csizmadia, a Néptáncos és a Pásztor életútjának mentén rajzolódik ki a különféle csizmaviseletek szerepe a székelyek mindennapjaiban.
Vasviadal, tűzdiadal (60’), rendező: Fábián Andor
Simó Márton fiatal kovácslegény, valamint Nagy István Gábor és Serbán Ferenc kovácsmesterek közreműködésével forgatták a „Vasviadal, tűzdiadal” című dokumentumfilmet. A székelyföldi kovácsmesterség néprajzi vetületeinek feltérképezése mentén betekintést nyerhetünk a Hargita megyei kovácsok mindennapjaiba.
Menni? Maradni? – Csíkszentsimoni portrék (43’), rendező: Surányi András
Beszélgetés gyökerekről és hagyományokról, illetve az otthon megtartó erejéről.
Mesterségem címere (50’), rendező: Oláh Kata
Az elmúlt évtizedek technikai fejlődése, a tömegtermelés alapjaiban változtatta meg a magyar népi mesterségek sorsát. Filmünk célja az eltűnőben lévő népi kultúra értékteremtő és hagyományőrző mesterségeinek és mestereinek bemutatása.
A magyarság keleti őrszeme (52’), rendező: Pataky Csaba
Filmünk történelmi, sorsfordító pillanatban vizsgálja a székely társadalmat. Néprajz iránt érdeklődő dokumentumfilmesekként kivételes alkalomként éltük meg, hogy jelen lehettünk egy több évszázados hagyomány megszűnésének pillanatában és rögzíthettük azt: az utolsó székely sorozást.
Sorsok könyve (100’), rendező: Zsigmond Dezső
“Szeretnék egy képzelt erdélyi faluról filmet készíteni. Egy olyan faluról, amelynek utcái, házai, patakjai és hegyei, temploma és kocsmája – akárcsak maguk a falusiak -, mind-mind valóságosak. Ez a “virtuális” falu és benne a falusiak több falu és táj nagyon is létező részleteiből, Erdély különböző vidékein megismert emberekből és családokból állna, többnyire olyanokból, akiket régóta ismerünk és sorsukat filmre írtuk, illetve írjuk. E falu krónikáját az ő sorsuk írja.”
Ódzsa-színház (50’), rendező: Csáky Zoltán
A portréfilm Szabó József erdélyi színházrendező életútját követi nyomon, szülővárosától, Székelyhídtól az írországi Sligóig. Betekintést nyerhetünk rendezői munkásságába – a nagyváradi színházkedvelők előtt közismert nevén Ódzsa teremtette meg a 70-es években Váradon az ún. “költői” színházat, jeleneteket láthatunk váradi, kolozsvári, veszprémi rendezéseiből. A jeles rendezőről, mint mesterről vallanak Szilágyi István író, Weiss István fotóművész, Miske László, Varga Vilmos, Hajdú Géza színművészek.
Csonka vágányon (91’), rendező: Dékány István
Az I. világháborús összeomlás után az utódállamokból kiutasított/menekült 426.000 magyart a csonka anyaország befogadta, de sem lakással, sem állással nem tudta ellátni őket. Ezért legtöbbjük hónapokig, évekig a menekülésre használt, télen kifűthetetlen, nyáron kazánforróságú marhavagonban voltak kénytelenek kivárni sorsuk jobbra fordulását. Az utolsó vagonlakó csak 1927-ben tudta elhagyni a marhakocsit.
Egy Isten, két nemzet (51’), rendező: Szabó Attila
A film egy Bukarestben, román környezetben nevelkedett testvérpár útkeresését mutatja be, az Istenhez, nemzethez, szülőföldhöz való visszatérés története.
Valaki jár a fák hegyén (26’), rendező: Czencz József
Kányádi Sándor vallomása a vers születéséről.
Isten Hozott! (52’), rendező: Czencz József
Fekete Pál Székelyvécke polgármestere tehetségének kivirágoztatása a közösségének érdekében, gondolt egy nagyot és elkezdte saját erejéből és közössége összefogásából megvalósítani egyik régi álmát a „székely kálváriát”. A filmben végig kísérhetjük az alkotás folyamatát, amint számtalan akadályon át, a megvalósítók kreativitását előhozva megvalósul egy álom.
A keresztút építésének időszaka alatt megismerhetjük a rendkívüli tehetséggel megáldott polgármestert, a falu mindennapi életét, és ünnepeinek rendezvényeit (lovasverseny, falunap, borárverés, főzőverseny, táncház…) a felszentelés napjáig.
Csángók költője (52’), rendező: Czencz József
A moldvai csángók sorát szívén viselő költőjük, Duma András hitvallása.
Baksatanya (53’), rendező: Pál Melinda (Kádár)
Igencsak ritka jelenség, hogy a magyar határt nyugat helyett kelet felé lépi át egy család a letelepedés szándékával. Baksa Józsefék a kivételek közé tartoznak. A fiatal pár Budapestről költözött Erdélybe, ahol a vadregényes tanyaközséget, Székelyvarságot választotta. József megélhetését a látványosságokban bővelkedő új élettér és a környék adja, hiszen túraprogramokat szervez a vidék rejtett vagy ismert természeti kincsei között. A sors azonban olyan drámai fordulatokat tartogatott József számára, amelyek a filmben a romantikus erdélyi életmód-ábrázolás helyett a többszöri újrakezdés képességét, egy ember, egy apa erejét és természetszeretetét helyezik előtérbe.
GEOFOLK – Ablak a világ viseleteire (26’), rendező: Pál Melinda (Kádár)
Dávid Botond fényképész régóta dokumentálja a különböző tájegységek népviseleteit, s ma már minden öltözék beszél hozzá. Érti a minták, a színek, az egyes darabok jelentését és üzenetét. A fotótár anyagát rendezgetve egyszer csak fejébe vette, hogy országnak-világnak megmutatja a gyűjteményt, amely a magyar mellett 260 nemzet viseletkultúrájának lenyomata. A film arról mesél, hogy a fényképész miként nyitott ablakot Hargita megyéből a világ viseleteire.
Kétkeréken Erdővidéken (48’), rendező: Bartha Ágnes
Ahhoz, hogy a gyerekek megismerjék és kipróbálhassák a környezetkímélő életformát, nekünk felnőtteknek kell megteremteni ehhez a feltételeket. Erre vállalkozott a Kalibáskő Gyerekvilág Alapítvány. Velük és középiskolás gyerekekkel, biciklin barangoltunk Erdővidéken. Nem egy szabványos kirándulásról volt szó, hisz a nomád életmód nem könnyű a mozgásszegény környezetben nevelkedett városi fiatalok számára. S, hogy mindezt szerették-e, kiderül útifilmünkből.
Tempóváltás (31’), rendező: Bartha Ágnes
A főutaktól távol eső falvakkal általában az elmaradottságot társítják. De mi van akkor, amikor tudatosan ezt választják családi otthonnak? Mert csend van, lassúság, hagyományok és apró örömök. Történetünk Erdélyben, Jobbágytelkén játszódik.
Otthon, otthon (54’), rendező: Nagy Anikó Mária, Szabó Attila
A 2020-ban kitört koronavírus-járvány egy fél évezredes hagyományt szakított meg. A szigorítások ellenére azonban akadtak, akik a pandémia idején is útra keltek a Gyimesekből Máriához, Csíksomlyóra. Renáta (27) egyike az elszántaknak, miért érzi úgy, hogy Budapesten magyarázkodnia kell csángó tájszólása és vallásossága miatt? Elszakadhat-e végleg a Gyimesektől? Megtalálhatja-e a helyét Budapesten, a nyüzsgő metropoliszban? Az út végén talán ott a válasz is…
Történelem a Maros sodrásában (60’), rendező: Zsigmond Attila
Marisus, Maros, Mieresch, Mures. Egy folyó, többnyelvű megnevezés, sokszínű történelem. Röviden így lehetne leírni Erdély legjelentősebb folyóját, amely Székelyhonból Magyarhonba tart és mintegy 720 kilométeren át kanyargózik a mai Romániában Erdély területén, s fonja habjaiból az igaz mesét, a magyar történelem számos rezdülését.
Jó, jó, de mi van a kecskével? (15’), rendező: Kovács Kinga, Mátyás Ivett, Dombi Anita
2019-ben, amikor megkezdődött a táborunk, hallottunk egy különös történetet a Lázárfalviakról: úgy hírlik, Kecskefejeseknek csúfolják őket. Hogy ki és miért teszi ezt, arról minden ház más történetet mesél. Egy biztos, volt egy kecske, és azzal történt valami.
Úgy döntöttünk utánajárunk, így hát körbejártuk a falut és kérdezősködtünk. Megkerült a kecske és jóllaktak a kíváncsi táborozók is. Közben sok minden kiderült a lázárfalviakról, szigorúan önbevallásos alapon.
Isteni kéz (71’), rendező: László Barna
Csángálót, a világhírű erdélyi brácsást, kenyérkereső keze egyik napról a másikra cserbenhagyja. Az idős mester keze visszafordíthatatlanul remegni kezd. Az a zenész, aki kezéből kiejti a vonót, nem lehet többé a híres Szászcsávási banda tagja. Dumnezeu, a bandavezér prímás kizárja őt a zenekarból, amelyben egész életében játszott. Bár elképzelhető, hogy Csángáló Parkinson betegsége gyógyítható, abban az archaikus világban, melyben ő él, s amely csak Isten segítségét fogadja el, egy agyműtét teljesen elképzelhetetlen. A mester egyetlen reménye, hogy Bálint, a hozzá hasonló tehetségű unokája, tovább viszi a világon is egyedülálló zenei hagyatékot.
Amikor már szinte minden veszni látszik, már csak a csoda, az Isteni kéz segíthet…
Küzdve és bízva – Jakab Antal püspök életútja (60’), rendező: Csúcs Mária
Dr. Jakab Antal az Erdélyi Római Katolikus Főegyházmegye püspöke volt, Márton Áron püspök méltó utódja. Az ő életútjának legfontosabb állomásain forgatott dokumentumfilmben munkatársai, kortársai, rokonai emlékeznek a nagy tiszteletet érdemlő egyházi elöljáróra.
Gróf Bánffy Katalin | Erdélytől Marokkóig (45’), rendező: Spitzer Judit
Gróf Bánffy Katalin 1924. Június 5.-én született Budapesten. Az erdélyi Bonchida, Visegrád és Budapest volt az otthona. 1944 októberében a visszavonuló német csapatok kifosztották és felgyújtották Erdély legszebb kastélyparkját, a Bonchidai kastélyt. Majd a bevonuló orosz csapatok teszik teljessé a pusztítást. Bánffy Katalin többé nem akarta viszontlátni egykori gyönyörű otthonát kiégve, legyalázva. 1947 óta Marokkóban él, ahová Jelen Tivadar amerikai tengerésztiszt feleségeként érkezett. Csak a levélírás öröme maradt számukra Kolozsvár és Marokkó között. A ma 98 éves Gróf Bánffy Katalin 9 éven keresztül fordította Tangeri otthonában apja 3 kötetes remekművét. Ennek köszönhetően ismerte meg a világ a Bánffy életművet, hiszen az angol fordítás megjelenését követően még 7 nyelvre lefordították az Erdélyi Trilógiát. Bánffy Katalin grófnő élete a csillogástól a teljes kifosztottságig, majd Afrikáig – erről szól a film.
A magyar Olympiász (52’), rendező: Zámborszki Ákos
A magyar Olympiász című film főhőse Vermes Lajos, a szabadkai földbirtokos-sportember, aki 15 évvel az első modern kori olimpia előtt, palicsfürdői birtokán megrendezte a Palicsi Játékokat, amelyet 1895-ben a budapesti sajtó úgy írt le, hogy “ez lehetne a magyar Olympiász”. Vermes azonban nemcsak Szabadkán, hanem Kolozsváron is a helyi sportélet fellendítője volt, akit mára elfeledett az utókor.
Keserédes (90’), rendező: Vargyasi Levente, T. Bányai Péter
Az erdélyi cukorrépatermesztés végnapjait követi nyomon a film. Kettős nézőpontból láttatja a kisgazdák vergődését és a cukorgyárak bezárását, elkeseredett helyzetben lévő termelők, ellehetetlenített vállalatok vezetői vallanak helyzetükről. A film egy letűnő mezőgazdasági hagyomány, illetve a globalizáció által kiszorított cukortermelés kordokumentuma.
A változó vidék, Nagymedesér (55’), rendező: Szabó Károly
A film Nagymedesérről és a változások idejéről szól. A település története nagyon régre nyúlik vissza és igen színes. A ma élők már alig emlékeznek két generációnál messzebbre, de a fellelhető dokumentumok tanúságai alapján rekonstruált múlt megéri a ráfigyelést.
