Home

Zsigmond Aranka Múltból a mába című képzőművészeti kiállítása

 

A Kolozs Megyei Tanács alárendeltségébe tartozó Kolozsvári Művészeti Múzeum a Hargita Megye Tanácsa alárendeltsége alatt működő Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközponttal közösen meghívja Önöket Zsigmond Aranka Múltból a mába című kiállításának megnyitójára, amelyre szerdán, 2024. május 29-én 18 órától kezdődően kerül sor a Művészeti Múzeum főhomlokzati kiállítótermeiben.

Zsigmond Aranka 1967-ben érettségizett a marosvásárhelyi Zene- és Képzőművészeti Líceumban Piskolti Gábor, Nagy Pál és Bordy András tanítványaként, majd 1967–1973 között a kolozsvári „Ion Andreescu” Képzőművészeti Intézet textil szakos hallgatója volt Szentimrei Judit, Bene József, Doina Hordovan irányításával. Ezt követően Székelyudvarhelyen a Művészeti Általános Iskolát választotta tanárként, mellette pedig 1981-től a Pedagógiai Líceumban rajzmódszertant is tanított a magyar és román osztályokban. 1985-ben a magyarországi Székesfehérvárra költözött, ahol művésztanárként dolgozott és alkotott. 1986-ban debütált a kaposvári Dunántúli Tárlaton három falikárpittal, 1992-ben alapító tagja volt a Fehérvári Művészek Társaságának, alkotásaival folyamatosan jelentkezve egyéni és csoportos kiállításokon, számos felkérésnek is eleget téve. 14 és fél évet New Yorkban dolgozott antik szőnyegek restaurálásával, ahol élete legnagyobb művészi élményeit élte meg és egyben szakmai elismerést, megbecsülést kapott. Tanítványai kérésére még visszatért Székesfehérvárra, ám minden vágya az volt, hogy idős korát Erdélyben töltse, ami úgy tűnik, megvalósult: 2019-től Székelyudvarhelyen él. Zsigmond Aranka nem követ, nem utánoz művészeti irányzatokat, a maga megéléseiből származó üzeneteit több műfajban tolmácsolja.

„Köszönöm a sorsnak, hogy három ország kultúráját ismerhettem meg. Édesanyám szülőországa Amerika, óriási mély, tudatos világszemléletbe nyújtott betekintést a szakmámban. Mindezt a New Yorkban készített 3500 montázsom igazolja. Bárhol éltem, szívemben erdélyi maradtam. A szülőföld kötelezett. Bartis Ferenc költő ,,Törpefenyő” című verse elkísért utamon. Hazatérve népem fanyar humorát, viseletét, bánatát, örömét, lelki tisztaságát, őszinteségét fogalmazom meg festményeimen derűs, sárgás, napsugaras színekkel. A Szimmetriám a lélek summázói. (Pontosság, kiegyensúlyozottság, magabiztosság.) A szavak ereje, egyensúlyba kerülhet a látvánnyal.” (Zsigmond Aranka)

A megnyitón felszólal Kovács Árpád művészettörténész, a kiállítás kurátora és Bartalis Izabella, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont menedzsere. Továbbá, az eseményt Cári Tibor (zeneszerző, billentyűk), Koszorús Krisztina (ének), Dávid Anna (hegedű), Szabó J. Attila (cselló) és Réman Gergő (cimbalom) zenéje teszi még különlegesebbé. Kiállításfelelős: Portik Blénessy Ágota.

Etéden újból száll az ének

 

Etéden 2024. május 31-én, pénteken szervezik meg a Száll az ének szájról szájra elnevezésű népdalversenyt. A rendezvény 9 órakor kezdődik a kultúrotthonban, szervezői az etédi Jósika Miklós Általános Iskola, az Etéd Község Gyermekeiért Egyesület, partnerei Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont. A vetélkedőn környékbeli iskolák képviselői vesznek részt Kobátfalváról, Siménfalváról, Székelyszenterzsébetről, Szentábrahámról, Nagygalambfalváról, Kőrispatakról és a szervező etédi iskola részéről – tudtuk meg Tiboldi Sándor etédi iskolaigazgatótól. Az elemi és felső tagozatos népdaléneklők korcsoportonként lépnek színre, a rendezvényen fellép az etédi iskola műkedvelő csoportja. A rendezvényre a belépés ingyenes.