Kézműves alkotások kiállítása a Forrásközpontban

December 13-án 18 órától a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székhelyén Népi motívumok mai használatban címmel nyílik kiállítás. A tárlatot Salló...
Bővebben...
Kézműves alkotások kiállítása a Forrásközpontban

Nem úgy van most, mint volt régen. Udvarhelyszéki felnőtt néptánccsoportok találkozója

Szombaton, 2019. november 30-án Nem úgy van most, mint volt régen címmel Kőrispatakon az udvarhelyszéki felnőtt néptánccsoportok találkoznak. A szakmai...
Bővebben...
Nem úgy van most, mint volt régen. Udvarhelyszéki felnőtt néptánccsoportok találkozója

Művelődésszervezők szakmai találkozója Kissolymosban

Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szakmai találkozót szervez kultúrigazgatók, a közművelődésben szerepet vállaló civil szervezetek képviselői...
Bővebben...



Home

Fotóalbum

Másfél évtized képesszenciája

Udvarhelyszék látványosan változó, fejlődő arcát rögzítik a 2002 óta szervezett fotótáborok, melyek felvételeiből Balázs Ödön fotográfus válogatta az album anyagát. Ez már a harmadik album, és ezzel bezárult az első kör: egy évtized alatt a több –nem kell a vessző – mint 130 udvarhelyszéki település mindegyikén járt a fotográfusok csapata. Olyan vidékről van szó, ahol a legkorszerűbb eszközök, felszerelések mellett láthatjuk a hagyományos gazdálkodás kelléktárát is. A települések képe szinte évente változik, és a dokumentációs felvételek ezt a folyamatot részleteiben is rögzítik.

Az életmód átalakulása mellett a képek fő témája, kiemelkedő szereplője az ember. A vidék lakóinak munkaalkalmai, az élet- és helyzetképek érzékeltetik a köznapi élet zamatát. A tanyai hangulatok, a tájképeken rögzített vidék szépségei olyan értékek, amelyek azokat is gazdagítják, akik csupán a felvételekről ismerik meg.

Ember és természet sok ezer éves együttélésének rövidke pillanatát, pár évet fog át az album. Meglepődve tapasztalhatjuk: az emberi környezet néhol élesen elválik a természettől. Korábban nem volt ekkora különbség a kettő között, mert az ember belakta a természet egy részét.

Mi is jelentheti ennek a vidéknek a varázsát? Tavaszi madárfütty, nyári délutánok illata, az ősz színpompája és bősége vagy a zord téli napok csikorgása? Nem adhatunk erre választ, hiszen mindenkit más és más látvány ragad meg, ha ezt a vidéket járja.

A megörökítés pillanata pedig azért varázslatos, mert teremtő erejű: a rögzített látvány elméletileg örök időkre megőrizhető. Tehát nem csupán a jelennek szól, hanem a jövőnek, a beláthatatlan messzeségű időnek tehetjük félre az udvarhelyszéki településekről készített felvételeket.

P. Buzogány Árpád

Ára: 50 RON

Az élet íze

Az élet ízéről

Újabb néprajzi kiadvány a Forrásközponttól

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont újabb néprajzi témájú kiadványt jelentetett meg. Címe – Az élet íze – is erre utal. A tetszetős kiállítású könyv néprajzi tanulmányokat és gyűjtéseket, közléseket tartalmaz. Szerzői udvarhelyszéki személyek: Balázsi Dénes, Dr. Barabás László, Gálfalvi Gábor, Jakab Rozália, Lőrincz Ilona, Lőrincz József, Nagy Enikő, P. Buzogány Árpád, Szente B. Levente, akiknek helyismereti, néprajzi közléseit az elmúlt időszakban is több helyütt olvashattuk.

A kiadvány három nagyobb témával foglalkozik, három külön fejezetben. „Szép élet…” címmel szokásokról, ünnepekről, életmódról olvashatjuk három szerző közléseit. Az alsóboldogfalvi Gálfalvi Gábor a katonáskodás és régi farsangi mulatságok alsóboldogfalvi emlékeit, a székelyszentléleki Balázsi Dénes a Felső-Nyikó menti vizitáskodás és a szolgaság összegyűjtött, ránk maradt vallomásait vizsgálta. Dr. Barabás László néprajzkutató pedig a májusfaállítás szokásának változásait vizsgálta nagyobb földrajzi területen („Van még májusfa Keresztúr környékén” – Egy profán rítusról, riportban elbeszélve).

A Katlanok, kutak második fejezetcím mellett alcím jelzi, hogy mesterségekkel kapcsolatos írások követik egymást ebben a részben. Gálfalvi Gábor a hagyományos téglavetésről, a kútásásról és a tejfeldolgozásról (A termékértékesítő szövetkezet létrehozása Alsóboldogfalván), Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália egy a vidéken letűnt mesterségről (A cifrabunda emléke Farkaslakán), Szente B. Levente a pipakészítésről (Agyagpipák a régi Keresztúr fiúszék területéről) közöl. A harmadik, terjedelmes fejezet (Miben futnak, fáradoznak?) néprajzi gyűjtéseket tartalmaz. Gálfalvi Gábor falucsúfolókat, Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália farkaslaki népi időjóslásokat és más hiedelmeket közöl, Nagy Enikő a felsősófalvi udvarokon, kertekben, lakásokban előforduló virágneveket gyűjtötte össze (Dédanyáink virágoskertjéből). P. Buzogány Árpád találós kérdéseket, táncszókat, kurjantásokat és húsvéti verseket közöl Kőrispatakról. Lőrincz József szülőfaluja, Székelydálya találós kérdéseit (Kérdező Székelydálya), tájszavait (Székelydálya tájnyelvi kincstárából) gyűjtötte össze és osztályozta, magyarázta. Két közlés székelypetki vonatkozású, mindkettő ballada, egyik Székelyudvarhely egykori ismert orvosával, Doktor Imre Domokossal kapcsolatos. Másik amerikás kivándorlódal, Lőrincz Ilona és Lőrincz József gyűjtötte és közli.

Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália Rugonfalva határnevei és mondái címmel összegzi szülőfalujából, a Nyikó mente legalsó településéről származó gyűjtését, illetve ugyancsak a teljesség igényével dolgozta fel a lakóhelyén feljegyzett néprajzi anyagot (Farkaslaka eredetmondája a hozzá kapcsolható településtörténeti emlékekkel és hiedelmekkel).

A kiadványban felhasználták a szerzők által rendelkezésre bocsátott archív felvételeket, és a farkaslaki Jakab Zsigmond metszeteit, rajzait, valamint Balázs Ödön, dr. Barabás László, Lőrincz József, P. Buzogány Árpád felvételeit illusztrációs anyagként a tanulmányok, közlések mellett. Gazdag színes képanyagot is találunk a könyvben, külön mellékletben.

A könyv bizonyság arra, hogy Udvarhelyszék településein akár manapság is több olyan téma van, ami érdeklődésre tarthat számot és amivel kapcsolatos gyűjtést érdemes folytatni napjainkban is. Anyagát összegyűjtötte, szerkesztette és a szöveget gondozta P. Buzogány Árpád.

Ára: 25 RON